„Egy mély élmény legalább annyit ér,
mint az egész egyetemi könyvtár.” …És minden, de minden kocsmában mondtak már
valami szépet, és mondanak még manapság is, igaz?... Rozkošéknál azt mondta egy
pöttömnyi kalauz: „Az alacsonyabbrendűségi érzés az ember ünneplése.” Az Arany
Pálmában egy cvikkeres férfi beismerte: „Bármit állítok, nyomban az
ellenkezőjét mondom.”
Inkább,
Hrabal „teljes” műveit szeretem. De az igazi ínyencségeit, az általa „totális
realizmusnak” nevezett sorait, novelláiban találjuk. Mikor gusztustalan vagy „képtelen
szürreális metaforák” állják el a megértés útját, olyankor még reálisabb, esszenciálisabb
és filozófiaiak művei.
