2019. október 28., hétfő

VLOG, TARANTINO ÉS OLI KRITIKA


Eni és Oli legújabb rövidfilmjét jobban élveztem, mint Tarantinóét. Új dolgokat tudtam meg Holywoodról és még arról is milyen volt egyszer, nem úgy mint a mozi filmből amire azért nem mondanám, hogy annyira szar volt ahogyan Puzsérék ( https://youtu.be/z4OWuifD2Qs )  .


Az biztos, hogy túl lett tolva, ezerszer ragozza Tarantino a pazarul megjelenített semmit. Ha ezt kritikának szánta akkor oké.
Oliék viszont semmit nem tolnak túl, inkább húzzák a lerobban verdát a sivatagban. Lehetett volna egy igazán amerikás történet is (mondjuk otthagyják az útszélen és bestoppolnak az Angyalok városába ahol eszméletlen ámokfutásba kezdenek -Eni csábosan leitat egy texasi milliárdost, lelépnek a gubával, majd átcsap a sztori egy Nem vénnek való vidékbe- a kőbányai emigránsok is megjelennek és bús magyarkodás közepette csak azért futnak be mint hálivúdi sztárokat gulyáskrémmel és túró rudi ellátókként, hogy ne a flaszteren végezzék).
Na de így is jó lett az ENOL legújabb rövidfilmje, élvezem a vágásokat és a film fuxolását a dizájn van olyan oké, mint Tarantinoé. Vlogról vlogra érezni Eni fejlődését, most már én hívom fel őt ha valami gondom van az adobe premier proval. Komolyan! (na jó az intrója ennek is hosszú és sok, egy vlognak amúgy is kapásból a közepébe kell vágnia - de ez inkább rövidfilm)


Visszatérve Tarantinora: annyira suttyó nem vagyok, hogy ne vettem volna ki a mondanivalót ami igazán oké és az elvesztegetett jóléti amerikai évek borsos kritikája, de ennyire túlcsomagolva? Attól egy ajándék Poljot nem lesz Rolex, hogy 9 díszes dobozban két kézzel adják át az ünnepi asztalnál...

Nincsenek megjegyzések: