Nehezek.Szépek.Vonzók.Erotikusak.Mélyek. Peter Greenaway filmjei, legalábbis amit eddig láttam tőle; lenyűgöztek, pedig igazán nehezen érthetők. Talán nem is kell érteni, csak érezni, élvezni
Nem arról a Walterról van szó, bár vannak érdekes áthallások a film és barátaim, no meg jómagam élete közt. Lehet csak szeretném, hogy így legyen.... ahogy egy filmkritikus fogalmaz: "A James Thurber novelláján alapuló film igazi lépj-ki-az-életbe mozi, kötelezővé tenném minden depressziósnak és biztonsági játékosnak, ritkán látni ennél tisztább és inspirálóbb üzenetet."
A cím változással is adtam rendesen a látogatási adatoknak. Úgy látszik már csak tized annyian kíváncsiak erre a blogra, mint régebben, mikor még tízszer ennyi postot jelentettem meg egy hónapban, mikor még dőltek ki az oldalról a receptek, mikor még több horgász jellegű írás szerepelt.
Már nem az első kaja amit barátommal, Petivel főzünk együtt a risotto classico con petti di pollo! Hű ez aztán milyen hangzatos név az egyszerű ételnek. Hát röhögök sokszor magamon, milyen patetikus marhaságokat hordok össze...
Közvetlenül a blogszerkesztőbe írok, mert csak arra gondoltam írni kéne valamit, szóval nem is nézem most át, csak ahogy jön pötyögöm befelé a betűket és közben, hogy ezt leírtam, azon agyalok mit is írjak, mert annyira nincs semmi érdekes... inkább pont az van, hogy mineden érdekes és minden nagyon pörög körülöttem, szóval azt nem tudom eldönteni melyik momentumról is írjak.