KARÁCSONYI MENÜ

Már nem vagyok horgászó séf, de gondolom, aki olvassa ezt a blogot az előtt ez nem titok. Sajnálom. Nincs sem időm, se lehetőségem főzni. Bizonyos médiákban viszont (álnéven) publikálok és komoly gasztronómiai munkákban is aktívan részt veszek… csak-hát nem főzök. Inkább filmjeimmel és horgászati publikációimmal találkozhattok a PV TV-ben és annak honlapján (www.pv-tv.tv). A fészbukon is sokkal aktívabb vagyok (Erdélyi Pupa Balázs néven, facebook.com/horgaszosef )

Mindezt azért írom, mert régi barátom Lefty tanácsa már egy ideje érlelődik bennem az elhatározás... Ez a kifejezésforma, ahogy itt „tálalom” magam nem megfelelő… szóval csak idő kérdése, hogy mikor hagyom ITT abba a firkálgatást.

No de, hogy ne csak magamról beszéljek, jöjjön a post érdemi része!

Hosszú idő után újra FŐZÉS… az ünnepi előétel, paszta és hal hipp,-hopp elkészült, pár kép még tanúskodik nagy tettemről… halas ételek következnek.

Előétel a borzasztó egyszerűen elkészíthető rukkola ágyra helyezett lágy sárgájú főtt tojás, ajókagyűrűvel, házi majonézzel volt. A zubogó vízben 4 és fél percig főztem a tojásokat. A majonézt robotgéppel veretem felesben extra szűz olíva olajjal és alpári napraforgó olajjal, kevés dizsoni mustárral, borssal és pár csepp citrommal. Kb. 10 perc alatt elkészült.

A másik előételnek számító -de nem annak sikerült- rozéval párolt fokhagymás, sáfrányos scampihoz linguinet főztem. A rákokat vékony fokhagymás (ajókáról maradt) olajon pirítottam, majd a rozéval pároltam. Illet volna a húst kiszedni, gondosan tálalgatni, de akkor úgy a pastára helyeződött volna a hangsúly, nem a rákra… inkább vállalom azt, amit az olaszoktól „hoztam”. Egyszer egy meló helyen a rusztikus tálalásomért és olaszos vehemenciámért rendesen lecigányoztak. Márpedig másképp kell enni, élvezetesebb, és jobb az íze is a szenvedéllyel főzött olasz kajának…

A rákok után visszamaradt szaftban átforgattam a linguinet, kapott még egy kis petrezselyem zöldet, chilit, sót és zutty a tálra! (15 perc alatt elkészült). Tetejére az ízeltlábúak másztak én meg be a tállal az ünnepi asztalhoz…CSÚCS VOLT.

Főétel a vajhal volt. Hála az eszemnek egész törzset vásároltam és így a szeleteket legalább kétszer vastagabbra szeltem, mint ahogy árulják. Kivágtam a barna részt, szárazra töröltem, durvára tört borssal és nagy szemű sóval szórtam még a sütés előtt három órával. Egyszerű teflonos serpenyőben, 5 csepp olíva olaj és egy kettévágott fokhagyma társaságában egyik és másik oldalát mozgatás nélkül sütöttem… 3-3 percet. A tetejét finom olíva olajjal montíroztam, rádobáltam a hal sztékeket a salátaágyra, és pár gerezd citromot.

Szóval ez a vajhal…ettem már sok féle tengeri halat, helyben, autentikusan elkészítve és a legjobb szakácsok konyhájából, de ez… ez így elkészítve ….nincs rá szó.

 

Az aranygaluska desszertet mint mindig gyermekeim csodás anyja készítette vaníliából készült sodóval...