GNOCCHI, GOMBAVARIÁCIÓKKAL

... a válasz a találós kérdésre. Persze a lényeg, nem az elnevezés, hanem a találós kérdéses képen látható alapanyagok együttes felhasználása az ételben.
A burgonya gombócokat (gnocchi) épp, hogy megfőztem sós vízben, ami azt jelenti, hogy amikor a víz tetejére érkeztek a kis gombócok, azonnal egy szűrőskanál segítségével kiszedtem és langyos-konyakos olvasztott vajba forgattam, megszórtam a vegyes szárított gombaporral és már a tányéron is találták magukat.

nem fürdik a vajban, csak bevonja

A gombóc halomra tálaltam rá a ragút, tépkedett petrezselyemzölddel és grana padano sajtforgácsokkal hintettem meg.
A ragú: a csirkemellet csíkokra, a gyűrűs tuskógombát Pisti barátom intelmeit követve, alaposan átöblítettem és fél darabokra vágtam, a kisebbeket egészben hagytam. Vékony olíva olajon elkezdtem pirítani a csirke csíkokat,  mikor az egyik fele színt kapott, hozzáadtam a gombát és durvára tört fekete borsot.

A gyűrűs tuskógomba, hirtelen sok vizet enged ki, ezért jobb előtte pörzs-anyagot képeztetni a húson. A csirke és a gomba pont akkorra párolódtak meg kellően, mikor a gomba által kieresztett nedvesség elfőtt. A végén már csak sózni kellett, amivel nem árt vigyázni, mert a padano, vagy parmezán tovább sózza az étket.
A hirtelen impressziókból és a meglévő alapanyagokból összehozott gyors-kaja, felülmúlta a várakozásaimat.
Ez a gombaporos bevonat, nagy durranás! A semleges, vajas gnocchinak, eszméletlen karakteres ízt adott az a pár grammnyi is. Fogok még sokat próbálkozni vele. Azt hiszem egybensült sertésszűzet fogok kérgesíteni vele...
Ráadásul, Tolnai Pisti, számtalan gombafajtából gyártja a gombaporokat, melyeket még mixelni is lehet.