Locatteli, Ízek Itáliaja című könyvéből adaptáltam a, Gamberi e borlotti receptjét, ami valójában. finom olívaolajban sült fokhagymás óriás garnéla, főtt borlotti babbal.
A rákot hasonlóan készítettem, mit a híres-neves olasz, viszont borlotti bab híján balzsamecetes vegyes szemes babsalátához szervíroztam.
A babszemeket zsenge hüvelyükkel együtt balzsamecetes, babérleveles vízben puhára főztem. Sót nem adtam hozzá! Ezután lehűtöttem és vajsaláta levélre borítottam. Meglocsoltam extra szűz olívaolajjal, és édes, kevésbé csípős csili paprikát apróztam rá. A bab ecetes leve miatt nem kell savanyítani, és sót sem kíván.
Erre a hideg salátaágyra jön a frissen sütött fokhagymás garnéla.
Friss, még szinte élő garnélával lenne az igazi, de talán a fagyasztottól egy fokkal jobb az előfőzött, amit a Metróban (is) lehet kapni.
A farokrész páncélját úgy fejtettem le, hogy a végén lévő lapátokat, és a fej-tort is meghagytam. A páncélt ne dobjuk ki, rákvajnak tökéletes –erről is lesz bejegyzés-.
A farok felső ívén, hosszanti bemetszéssel távolítottam el a vékonyka bélcsatornát. Alaposan átöblítettem és szárazra törlés után a sistergő fokhagymás olajban lepirítottam, enyhén sóztam. Ezzel kész.
Kisfiam, egyszerűbben kérte’. Csak vajsaláta, csak gamberi farok és frissen sült szardínia filével…
2 megjegyzés:
Imádom a rákot!
DE ritkán eszem.
Egyszerű recept, nagyszerű ételek, jó irás. Az élet szép.
Megjegyzés küldése