Már nem vagyok horgászó séf, de
gondolom, aki olvassa ezt a blogot az előtt ez nem titok. Sajnálom. Nincs sem
időm, se lehetőségem főzni. Bizonyos médiákban viszont (álnéven) publikálok és komoly
gasztronómiai munkákban is aktívan részt veszek… csak-hát nem főzök. Inkább
filmjeimmel és horgászati publikációimmal találkozhattok a PV TV-ben és annak
honlapján (www.pv-tv.tv). A fészbukon is sokkal
aktívabb vagyok (Erdélyi Pupa Balázs néven, facebook.com/horgaszosef )
Mindezt azért írom, mert régi
barátom Lefty tanácsa már egy ideje érlelődik bennem az elhatározás... Ez a kifejezésforma,
ahogy itt „tálalom” magam nem megfelelő… szóval csak idő kérdése, hogy mikor
hagyom ITT abba a firkálgatást.
No de, hogy ne csak magamról
beszéljek, jöjjön a post érdemi része!
Hosszú idő után újra FŐZÉS… az
ünnepi előétel, paszta és hal hipp,-hopp elkészült, pár kép még tanúskodik nagy
tettemről… halas ételek következnek.
Előétel a borzasztó egyszerűen
elkészíthető rukkola ágyra helyezett lágy sárgájú főtt tojás, ajókagyűrűvel, házi
majonézzel volt. A zubogó vízben 4 és fél percig főztem a tojásokat. A majonézt
robotgéppel veretem felesben extra szűz olíva olajjal és alpári napraforgó
olajjal, kevés dizsoni mustárral, borssal és pár csepp citrommal. Kb. 10 perc
alatt elkészült.
A másik előételnek számító -de nem
annak sikerült- rozéval párolt fokhagymás, sáfrányos scampihoz linguinet főztem.
A rákokat vékony fokhagymás (ajókáról maradt) olajon pirítottam, majd a rozéval
pároltam. Illet volna a húst kiszedni, gondosan tálalgatni, de akkor úgy a
pastára helyeződött volna a hangsúly, nem a rákra… inkább vállalom azt, amit az
olaszoktól „hoztam”. Egyszer egy meló helyen a rusztikus tálalásomért és olaszos
vehemenciámért rendesen lecigányoztak. Márpedig másképp kell enni,
élvezetesebb, és jobb az íze is a szenvedéllyel főzött olasz kajának…
A rákok után visszamaradt szaftban
átforgattam a linguinet, kapott még egy kis petrezselyem zöldet, chilit, sót és
zutty a tálra! (15 perc alatt elkészült). Tetejére az ízeltlábúak másztak én meg
be a tállal az ünnepi asztalhoz…CSÚCS VOLT.
Főétel a vajhal volt. Hála az eszemnek egész törzset vásároltam és így a szeleteket legalább kétszer vastagabbra szeltem, mint ahogy árulják. Kivágtam a barna részt, szárazra töröltem, durvára tört borssal és nagy szemű sóval szórtam még a sütés előtt három órával. Egyszerű teflonos serpenyőben, 5 csepp olíva olaj és egy kettévágott fokhagyma társaságában egyik és másik oldalát mozgatás nélkül sütöttem… 3-3 percet. A tetejét finom olíva olajjal montíroztam, rádobáltam a hal sztékeket a salátaágyra, és pár gerezd citromot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése