Két megdöbbentő élmény ért tegnap. Az egyik ez a cikk:...alig van pénzügyi tartaléka a magyar lakosságnak . A másik pedig egy Penny boltban. kezdem az utóbbival.
A cikkről és egy interspáros álláshirdetésről beszélgettünk bevásárlás közben, hogy fizetést nem jelölt meg a hirdető viszont annál több marketinges-PR-es maszlagot. A véleményem pedig az, hogy 6€ nettó órabér alatt nem szabadna vállalni ilyen fizikai munkát. Bekapcsolódott a bolt éppen pakoló alkalmazottja (harmincas, elhízott, lestrapált hölgy).Azzal kezdte, hogy 10 éve dolgozik itt és Gyurcsány alatt 120e volt a fizetése és csak Orbán alatt emelték, persze nem éri el a hat eurót az órabére de ő baromira elégedett, majd azzal folytatta, hogy a magyar nem szeret dolgozni és ha nem vállalnák el annyiért akkor nem lenne dolgozója a cégének. Záráskémt hozzá tette, hogy aki elégedetlen az nem viszi semmire - közben többször elmantrázta, hogy ő milyen elégedett.
A döbbenettől meg se tudtunk szólalni csak azok a gondolatok kezdtek újra forogni a fejemben, mint a cikk olvasásakor.
Nem a cikk adatai számomra a megdöbbentőek, hanem a szemlélet amivel íródott. És itt kapcsolódik az eladó hölgyhöz a téma. A cikk abból a szempontból vizsgálja az emberek megtakarítását, hogyha elveszti a munkáját mennyi ideig húzza ki munka nélkül. tehát alapvetésnek fogadja el, hogyha valaki (bármilyen okból) nem dolgozik az ne is egyék, magyarán csak akkor maradhatsz életben más lehetőségeket kizárva ha a munkaerődet áruba bocsájtod. Ezt fejeli meg az eladó agymenése.Az öntudat teljes hiánya a munkának mint pénzügyi értéknek a megtagadása munkavállalói oldalról. A munka becsület dolgává, politikai-ideológiai területre tolódott (persze a vagyonhalmozóknál csak szavakban; társadalmi felelősségvállalás, segélyezés, társadalmi kérdések-PC stb. miközben csak a profit a lényeg).
A ˙(hagyományos) baloldali értékek hol vannak? Bassza már meg! Az ember pénzért dolgozik. Lassan nem lehet egy állásinterjúban az ellentételezésről beszélni csak idióta motivációs faszságokról mintha nem az lenne a lényege egy fárasztó egészséget rongáló az élet minőségét rontó gürizésnek, hogy enni adhasson az ember a gyerekének, meg tudjon regenerálódni... és ilyenekkel jönnek "ha érdekel a kereskedelem" - persze azon a szinten, hogy a holnapi akcióváltás miatt csak az utolsó busszal mehet haza a dolgozó csatakosan fáradtan (ez is elhangzott) meg "ha szereted a kommunikációt a vevőkkel" -teszem hozzá jóval 6 € alatt óránként...
Miért történhet meg, hogy öntudatlan agy-mosott zombivá válik a dolgozó? A hiba szerintem akkor csúszott be mikor a baloldali (pénzügyi?) értékeket inkvizítori módon irtotta (Rákosi-Kádár) illetve eldobta neoliberalizmusra váltotta a magyar politika (Bajnai-Gyurcsány). A hazai baloldaltól eredeztethető a probléma, nekik köszönhető Orbánék neokádárizmusa.
A "rendszerváltással" jutottunk túl a tőkefelhalmozódáson már csak a tőkéhez igazodás jellemzi a pártokat - szánalmas seggnyalás az "ellenzék" részéről felügyelőbizottsági állásokért. Jelenleg ugyanúgy nincs a politikai térképen olyan szereplő aki tevőlegesen felvállalná a baloldaliság legfőbb értékeit. A bérunió az volt! Eredeti tökös baloldali program... persze egy Jobb-ik igazán erőből nem merte felvállalni, hogy balos programot hirdet, ez már túl sok lett volna bár nem akkora áldozat, mint össze gyurcsányozódni meg emeszpéződni...
Kicsit eltértem, de talán lejött a lényeg: szemléletváltásra lenne szükség az embereknek a saját szemszögükből és érdekéből (nem pártfegyelemmel) kellene megítélni a dolgokat. Kisemmizett prolikból polgárrá lehetnénk, de csak együtt. Szolidaritás!
(89-ben vettem is egy ilyen jelvényt Orbán Viktor párttársamtól 5 Ft-ért , hogy legyen pénze hazautazni Debrecenből... )
* utalás Szabó Dezső: Válasz
Nagyméltóságú gróf Tisza István volt miniszterelnök, nagybirtokos úrnak című levelére
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése