A 90-es években megköveztek a C&R horgászat miatt, rá 20 évre kiátkoztak a horgászati reform-gondolatok miatt - gondolataim igazultak, de nem lehetek elégedett. Most a nem is olyan távoli jövőt illető víziómat szeretném vázolni, természetesen horgász szemmel.
Előre bocsájtom, hogy beszűkült gondolkozási keretek közt, csak horgászati vonatkozásban lehetetlen értelmezni és képet alkotni az ember horgászati tevékenységét illetően. Ugyan életformánkká válhat a horgászat de nem vonhatjuk ki magunk a mindennapok világából, mert annak része -keveseknek adatik meg, hogy vízparton élje napjait. Munkába járunk, létfenetartó hajszában élünk és a halmozás, a vagyongyarapítás a társadalmi "parancs". Mindez rossz nekünk, nem hiszünk abban, hogy ezen változtathatunk. Ki így, ki úgy próbál egy másik világban élni. Mi horgászunk. Megtaláljuk az idillt, abban a pár órában vagy napban boldogok vagyunk. Boldogság érzetünket tuningoljuk a kirakott képekkel (elismerés-jutalmazás mechanizmus) vagy pótcselekvésből elcseszett horgászvideókat nézünk - fényezzük az egónkat, hogy mennyire bénák mi viszont milyen királyok vagyunk. Felszereléseket vásárolunk, babusgatjuk és agyunk máris jóleső horgászati emlékeinkből, fantáziálásból fakadó érzésekkel tölt el.
De meddig tudunk, ebbe a csodás világba menekülni? Mennyire megoldás a virtuális kocsma (fészbuk) meddig ad kellően vigasztaló illúziót a rod podok fényezgetése vagy műlégykötés a meleg szobában? Mikor vesszük észre, hogy már kint' sem igazi? Mikor tudatosul, hogy a horgászat egyedül a természeti környezet adta lehetőség? Mikor jövünk rá, hogy épp ebből környezetből túrjuk ki magunkat illetve vezet ki minket a fogyasztói lét?
Biztatónak gondolom, hogy a mindennapi vezetői gyakorlat ellenére, Áder János év eleji beszéde a természet megóvásáról és az ember felelősségéről szólt. Ugyanakkor félek, hogy gondolatai nem haladják meg a fenntartható fejlődés hamis mítoszát. A fenntarthatóság ugyanis pont arra a fogyasztói létnek a megtartására vonatkozik ami a bolygónk pusztulását eredményezi. Hazugság. Marketing-duma. A kevesek profitéhségének kielégítését jelenti a fenntarthatóság. Azt a létformát akarja fenntartani ami arról szól, hogy csak akkor lehetsz boldog ha fogyasztasz, ha javakat birtokolsz - "annyit érsz amid van".
Egyre többen vesszük észre, hogy nem lehet fenntartani. Egyszerűen a földi létünk lehetőségét kellene megmenteni. Áder így fogalmazott: "Nekünk nem a természetet, hanem saját természetünket kell legyőznünk!". Talán egyvalamit nem jól lát -az elvileg keresztényi politikai elveket valló- Elnök úr. A fogyasztói ember legfeljebb a rossz, az ördögi társadalom rabszolgájának a természetét hordozza. Az Új Embernek ezt az egyébként igazságtalan rendszert kell meghaladnia. Az ember IGAZI természetével, ami azonos a mindenség természetével.
A fogyasztás és javak halmozásával szemben a lemondással, önmérséklettel lehet hathatósan lépni -palotákban lakva, magán gépeken repülve, költekezéssel nem lehet. Meggyőződésem, hogy másként elpusztítjuk a bolygónkat, legalábbis olyannyira változtatjuk meg, hogy egy teljesen más élet maradhat csak meg rajta, mint ahogy az "tervezve van".
Ez a másfajta élet máris rombol és utat tör az életünkben. Az emberi kapcsolatainkban (elidegenedés) és a természethez való viszonyunkban. Őrült tempójú a változás ahogy megfogalmaztam egyik úti filmemben: "Egy generáció-váltás alatt avulnak el tanult ismereteink, nem tudjuk, nem érthetjük már a legkisebbek velük született kommunikációját. Maga az ember változik meg robbanásszerűen ebben az eszeveszett iramban. Hiába változik, gyarapodik a tudásunk, nem kerülünk közelebb az emberiség nagy megválaszolandó kérdéseinek tisztázásához. Épp a felfoghatatlan gyors változások miatt. Egyes filozófusok szerint ezért jelenthető ki, hogy nincs fejlődés. Csak kényelmesebben élünk… teszem hozzá az eddigi világunk pusztítása árán… Példának okáért, alig maradt Európában 10 négyzetkilométernyi összefüggő vad természeti környezet."
A változás nem kerüli el HORGÁSZVILÁGunkat sem! A természetpusztítás és a természet közeli élőhelyek évről évre zsugorodnak, a vázolt folyamatokból pedig nem meglepő módon következik, hogy a horgászni vágyók egyre többen vannak. A profithalmozó szemléletnek se kell több, egyre hatalmasabb tőkét akar realizálni neki csak ez számít! És jönnek a hazugságok a fenntarthatóságról és a környezetvédelemről, ha ezt meg azt vásárolsz azzal még a természetet is óvod...átgondolatlan (c&r) horgászati lehetőségeket népszerűsítenek miközben visszavonhatatlanul dúlják szét ezzel vizeink ökoszisztémáját. Szolgáltatássá válik a horgászat, a fogyasztói szemlélet veszi át az ösztönös-misztikus (emberi) tevékenységet. A boldogságot már csak a trófeával való fényképezkedés a grammok versenye jelenti. Minden elfelejtődik, kihal belőlünk horgászokból ami a nagybetűs HORGÁSZATot jelentené. Beférkőzött a mi horgászvilágunkba is a rém (a jövő). Könnyű neki. A természetes élőhelyek (vad vizek) zsugorodása a kezére játszik, hogy még kontrolláltabban, piacilag tervezhetően horgásszanak az emberek -műtavak, piacra hangolt módszerek, eladható és tudatmódosító profitabilis(horgász)média.
Mint az elején írtam sokszor sikerült jó-előre felhívnom a figyelmet folyamatokra amiből (sajnos) többnyire pontos következtetéseket vontam a jövőre. Úgy látom már gyerekeinknek sem lesz lehetősége"békebeli időket" idéző horgászatokra. A Természetes vizeink partjait kisajátítják, a horgászati lehetőségeket szűkítik ráadásul emellett válik drága szolgáltatássá. A természetes vízszakaszokat lezárják (jobb esetben természetvédelmi rezervátumnak) a megmaradt természet közeli helyeket is privatizálják, több profitot hozó hobbyk tere lesz (vendéglátás, jet-sky stb.) Sokat kell majd utazni (üzemanyag-szennyezés) a drága természet-közeli horgászlehetőségért, ahol majd telepített halakat fogsz vagy horgászhatsz az éppen még megfizethető lavórokban, meghatározott módszerrel és felszereléssel, hogy az agyonszúrt szájú állati ronccsal az utánad következő is fényképezkedhessen a parton-amii állatkínzás.
Ezekben a folyamatokban már benne vagyunk. A jövő elkezdődött!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése