Azután

Nem az észt szeretném osztani, nem tudok megoldást és nem vagyok virológus sem. Egy jelenségre szeretném felhívni a figyelmet.

Ha kevés embert tesztelnek úgy egyértelmű, hogy kevés fertőzésről fognak hírt adni az illetékesek. Napnál is világosabb, hogy a mi környezetünket sem fogja elkerülni a világjárvány. Végig fog menni Európán is. A szakemberek és a helyesen meghozott intézkedések is csak lassítani tudják, szerencsés esetben a gócpontokat izolálják. Mentálisan felkészültem arra, hogy megfertőződöm és úgy ahogy az eddigi tapasztalatok mutatják talán lebetegszem és kigyógyulok. Több forgatókönyvet lefuttattam és többnyire lesújtó és tragikus végkifejletre jutottam. Próbáltam reális gondolati keretek közt értékelni de a fosztogatásokon át a polgárháborús, disztópikus helyzetekig is eljutottam.

Nem is a járvány hanem annak társadalmi és gazdasági hatásai amitől nagyon tartok. Már a kormányzat is előre vetíti azt a globális gazdasági válságot aminek a hatásai alól nem tudja a hazai gazdaság sem kivonni magát. Véleményem szerint ez nem a világjárvány miatt van, az csak indikálja a globalizmus rendszerszintű csődjét.
Itthon az emberek napról-napra élnek. Rengeteg (hasztalan) munkát végeznek -a valós értékelőállítás Kínában és az elmaradott országokban zajlik. Azért robotolunk napról-napra, hogy meglegyen a mindennapi betevőnk (ráadásul szarral és mérgekkel etetnek) aki pedig többre vágyik (saját ház, autó, stb.) abból adósrabszolga lesz.  Amennyiben kiesik valaki a "munkából" annak szó szerint az életben maradásért kell küzdeni, tartalékai megtakarítása nincs (csak adóssága, míg a felső körökben elképzelhetetlen vagyon halmozódik). Ez a helyzet könnyen robbanáshoz vezethet. Én ettől félek.

A rendszer ellen nem most érdemes lázadni. Tegyük a dolgunkat ha megbetegszünk, akkor pedig mihamarabb épüljünk fel -ennyit tehetünk. A szolidaritás és egymás önzetlen segítése most a feladat. A kataklizmák amúgy is új rendet szoktak eredményezni. Meglátásom, hogy a pánikkal, lázadással csak tetéznénk a bajt. Mint az elején írtam: elfogadom a csapást és túlélem. Azután transzparensen megérkezik az eszmélet és az ítélet.