Ez a zellerféle, nagyon is hasonlít a petrezselyemre és ugyanúgy része a francia konyhának. Kiváló fűszer vadakhoz, húslevesekhez, főzelékekhez, mártásokba apróra vágva és tojásételekhez is. Hazánkban nem tudok olyan beszerzési lehetőségről ahol egész évben tudnék friss turbolyát kapni. Sőt! Még olyat se ahonnan egyáltalán tudnék beszerezni. Így marad a vadregényes kirándulás a természetbe, amit azért olyan nagyon nem is bánok.
Ahogy megjelennek a hóvirágok és melegszik az idő, kisvártatva lehet is figyelni az erdők sarjadó aljnövényzete közt, szigetekben’ felbukkanó turbolyát. Sarjadás után nem sokáig tartja azt a zamatot amit annyira szeretünk benne, hisz 2-3 hét múlva elveszti ánizsos illóolajait, ízetlenné vagy keserűvé válik.
Mint említettem, tojás-ételekhez nagyon is illő, így a legkézenfekvőbb reggelihez használtam; a rántottához, amit igaz, még a kezdő főzőcskézők is el tudnak készíteni mégis, előfordul, hogy valamiért „nem az igazi”, ami a tányérra kerül, aminek több oka is lehet. A leggyakrabban előforduló hiba a túlsütés, amitől szárazzá és ízetlenné válik, a másik, mikor túlságosan olajos és zsiradékos a rántottánk. Azt elfelejtettem említeni, hogy fontos felverni és befűszerezni sütés előtt a tojásokat, de jobb, ha nem teljesen egynemű állagúra.
Készítettem omlettet is, ami valójában olyan, mint a rántotta csak a textúrája másabb, amitől az íze is eltérő, mondhatni nem csak megjelenésre izgalmasabb. Itt az a lényeg, hogy mikor félig sült a rántotta, a serpenyőben egy szélesebb fejű fakanál segítségével feltekerjük. Előtte még sajttal is meg lehet szórni.
A két rokon tojásételbe és utólag rászórva is került a
friss, üde turbolyából, ami mondanom se kell, rendkívül ízlett vendégeimnek,
persze amíg el nem árultam, hogy a vöröshagymán, són, kevés fekete borson és
füstölt szalonnán kívül mi volt az, ami olyon különlegessé tette a hétköznapi
rántottát nem tudták kitalálni, hogy a turbolyáról van szó.
Arra bíztatom a kedves olvasókat, hogy bátran
használjanak zöld fűszereket, kivált élményt jelent, ha ráadásul nem is
cserepes termesztettről van szó, hanem gyűjtögető génjeink csábításának eleget
téve magunk szerezzük be a tányérra valót.
Jó
étvágyat!
-Pupa-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése