FRISS A FEJES SALÁTA !

A piacot ellepték a saláták, a halvány zöldtől, a püspökliláig, a sallangos levelűtől a cakkosig... Kereskedő, kereskedő hátán kínálja a tisztábbnál is tisztább leveleseket. Gyanús! Kerestem inkább egy rusztikusabb és földesebb borító levelűt, valamint csak egyfajtát árusító kofát. Megtapogattam, alaposan szem ügyre vettem az árút , reméltem  már nem a "salátagyárból" való...

Már csak azt kellett eldönteni mit adjak mellé. Húst, csirke szárnyat! 

A fejes salátát folyóvíz alá tettem, leveleit szétnyitottam és alaposan átöblítettem, konyharuhába bugyoláltam, majd fejre állítottam és és a napra tettem. 

 csak a durva szemek kerüljenek a húsra, különben
az apró borspor "összepiszkolja" a felületet.

,

A száradás fél órájában megperzseltem a szárnyakat, öblítettem és csont-szárazra töröltem. Beakasztottam a "dobverőjüket" és a tepsibe raktam őket. Nagyszemü sót és durvára "mozsárolt" borsot nyomkodtam a száraz bőr felületre, alá kevés olajat locsoltam, fóliával fedtem és betoltam a 150 fokra melegített sütőbe.

Ezalatt a saláta száraz lett, de mielőtt meg punnyadt volna beraktam a hűtőbe.
Az öntet: fokhagyma, friss tárkony levél, só, málnás balzsam ecet és extra szűz olíva olaj. Mindezt botmixiztem.
A csirkét közben kifedtem, szárított kakukkfűvel hintettem és friss kakukkfű ággal borítottam, mielőtt pecsenye levével meglocsolgattam volna.

Vigyázzunk! Ha hamar adjuk hozzá
a kakukkfűvet, feketére éghet a bőrön

Mire pirosra sültek a szárnyak, a hideg salátából kivágtam a torzsáját, óvatosan, -hogy szét ne essen- a tányérra helyeztem és meglocsoltam a dresszinggel, és apró borssal hintettem.

Ráhelyeztem a szárnyakat és friss kakukkfű ággal díszítettem.
A saláta friss, hideg, roppanós, de az olíva olaj miatt mégis lággyá és zamatossá vált. Jó volt hozzá majszolni a forró puha húsú, pirult bőrű szárnyakat.